Tanévnyitó gondolatok

„ Az ÚR pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.”2Móz 13, 21-22 A tanév elején két évnyitón is volt szerencsém részt venni. Az egyik egy állami iskolában volt, a másik pedig egy egyháziban. Mindkettőtől, de főleg az egyházi alkalomtól azt vártam, hogy ha nem is szárnyakat ad ehhez az új tanévhez, de legalább egy kicsit felemeli a leszegett szárnyaimat. Vártam, hogy valaki azt mondja: Ne félj, Eszter, minden rendben lesz! Ne féljetek, kedves szülők, gyerekeitekjó helyen lesznek!
Ezek és hasonló mondatok nem hangoztak el egyik évnyitón sem, ezért most egy kicsit a saját biztatásomra, a gyerekek motiválására és a szülők, nagyszülők és a jelenlévők bátorítására is mondom: a Jóisten bizonyosan velünk lesz ebben a tanévben is. Ne féljetek, ne rettegjetek!

Egy a hittanosok által jól ismert történetet szeretnék feleleveníteni. Azt, amikor Mózes kivezeti népét Egyiptomból. Tudjuk jól, nem volt ez egy egyszerű  menet, a fáraó nem akarta elengedni az „ingyenrabszolgáit”. Jött a tíz csapás, aztán meg  a kivonulás és a pusztai vándorlás – 40 éven át. És ez a vándorlás a Szentírás szerint szintén nem volt egyszerű. Volt ott sírás, rívás és lázadás...

Azonban ezeknek a néha síró-rívó, néha boldog, néha békétlen embereknek volt egy bizos pont az életükben. Ez a biztos pont pedig az Úristen volt, akiről azt olvassuk, hogy  a nép előtt ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel meg tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép elől.

Hiszem, hogy az az Isten, aki képes volt több ezer éve a pusztai vándorlás során a népet vezetni, ebben a 2018/19-es tanévben sem hagy magunkra minket. Sem a hittanosokat, sem a testvéreiket, sem a barátaikat, sem a szüleiket, sem a nagyszüleiket, sem senkit.
Figyeljük bátran a jeleket, a felhőoszlopokat, a tűzoszlopokat, a megírt dolgozatokat, a vizsgákat, a megmérettetéseket. Az Isten mindezek közben ott lesz velünk. Ebben egészen bizonyosak lehetünk.

Heinrichs Eszter