Boldog új esztendőt! - Vasárnapi tűnődések az első adventi gyertyácska mellett

Boldog új esztendőt kívánok! Igen, köszönhetnénk ma így is, hiszen beköszöntött advent, ami az új egyházi esztendő első vasárnapjával veszi kezdetét.
Amikor valami új kezdődik, az mindig egy kicsit megállásra késztet bennünket. Ilyenkor az ember egy kicsit hátratekint. Vagy előre... Vagy felfelé...Vagy a gyertya fényébe... És jó esetben egy kicsit meg is áll…

Torony...

Meseszép lett az ágfalvi templom tornya. Még nincs teljesen kész, de a köszönetnyilvánítás már most kikívánkozik belőlem. Hálásak vagyunk, hiszen, ha nem kapunk ennyi állami és egyházi támogatást, önerőből soha nem tudtuk volna felújítani tornyunk külső homlokzatát.

Sárhelyi Erika: Utolsó pecsét

Szépen kellene majd megöregedni,

csak úgy magunkhoz ölelni az időt,

ne vegye észre rajtunk kívül senki,

hogy ott állunk már az örök tél előtt.

 

Mert olykor méltatlanná lesz az élet

– törődik a test és bomlik az elme –,

ha minden nap a káoszban ér véget,

már nem elég az égiek kegyelme.

 

Mert úgy lenne jó: ha hajlott háttal is,

de vegytiszta tudattal és merészen…

Mert úgy kellene, hogy ne legyen hamis

az utolsó pecsét az útlevélen.

Oldalak