Szentesti "találós..."

Egy szentesti találós kérdést hoztam Reményik Sándortól. Kiről van szó?
„Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.“

- Ki az a jól ismert szereplője az evangéliumnak, aki nem szólal meg? Ki az az ember, akivel a Betlehembe vezető úton látszólag „csak úgy“ történnek a dolgok? Ki az, akinek gyógyító álomra és álmában őt megszólító angyalra van szüksége az elfogadhatatlan elfogadásához?
- A helyes válasz: József.
József, a karácsonyi történet hallgatag szereplője, akiről sok minden eszünkbe juthat, talán még az is, hogy mekkora egy balek volt.
- De valóban balek volt József? Tényleg csak úgy sodródott az események árjában?
- Dehogy. A Szentírás így fogalmaz: József igaz ember volt.

Fel sem merült volna senkiben József elmarasztalása, ha veszi a kabátját, és elhagyja Máriát. József álma azonban mindent - de tényleg mindent - megváltoztatott. A terveit, az életét, sőt, a világtörténelmet és még mi karácsonyunkat is.
Pedig ez a hirtelen jött álom pillanatok alatt összetörte József addigi álmait - Máriáról, a házasságáról és jövendő családjáról.
József ettől kezdve Isten álmát álmodta tovább… Megváltoztatva saját terveit, és Isten kezébe téve élete alakulását… Azért, hogy mi is álmodhassunk.

Ezen a titokzatos estén tegyük fel ezt a kérdést is: - Hogy vagyunk mi az álmainkkal? Hogyan viseljük, ha nem a terveink szerint alakul az életünk? Hiszen annyi, annyi sok helyzet van, amely váratlanul jön, amely készületlenül ér bennünket, amely pillanatok alatt ripittyára töri az összes addigi álmunkat, elképzelésünket és tervünket…

Hogyan vagyunk az álmainkkal? Merünk egyáltalán még álmodni? Mennyi, mennyi élettapasztalatunk van nekünk is József sorsában… Széttöredezett álmok, megfejtendő találós kérdések sora… Reményik után hadd idézzem a másik nagy erdélyi klasszikust, Kányádi Sándort, aki a széttöredező álmokról így ír: - „Építsd föl minden éjszaka/ építsd föl újra és újra/ amit lerombol benned a/ nappalok háborúja“

Karácsony jó híre, hogy megszületett Jézus Krisztus. Eljött ebbe a talányos kérdésektől és összetört álmoktól szenvedő világba, hogy újra és újra tanítson bennünket hinni, remélni, szeretni…  És álmodni. Avagy – fölépíteni újra és újra, amit lerombolt bennünk a nappalok háborúja.

Karácsony megmagyarázhatatlan csodája: Isten emberré lett, hogy tanítgasson minket elfogadni helyzeteket, sorsokat és embereket. Isten emberré lett, hogy a saját álmaink helyett Isten álmát álmodjuk mi is… Hiszen Istennek is van egy álma…Egy olyan álma, ami pillanatok alatt felülírhat mindent, akár még a mi álmainkat is. Mégis, mégis: álmodjunk egy olyan világról, ahol a Jóistennél megvannak a válaszok az élet nagy találós kérdéseire!
Álmodjunk egy olyan életről, ahol – Józsefhez hasonlóan - Istenünk kezébe tudjuk tenni kérdéseinket, gondjainkat, gondolatainkat és álmainkat! Merjünk álmodni és álmodozni! És soha, soha ne feledjük, hogy értünk is, a mi kesze-kusza álmainkért is megszületett Isten fia, Jézus!
Álomszép karácsonyt mindenkinek!

(Elhangzott Ágfalván és Sopronbánfalván - Mt 1,18-25 alapján - 2023 szentestéjén.)

Heinrichs Eszter Ágnes