Tökéletlen anyák - vasárnapi tűnődések
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. (Ef 2,8)
Május első napjaiban újra és újra felmerül sokunkban a kérdés, hogy anyaként mit kellene másként, avagy jobban csinálnunk. Sajnos jó néhány dolog eszembe jut, főleg mikor látom a környezetemben az ideális anyákat, akik naponta kovászos kenyeret sütnek, nyolcféle fogással várják haza gyermekeiket, és akik körül mindig minden ragyog...
Nem nekik, hanem inkább az ilyen magfajtáknak íródott Hadas Krisztina nemrégiben megjelent könyve, aminek már a címe is sokatmondó: "Egy tökéletlen anya naplója." Az ajánlójában ezt olvashatjuk: "Tökéletes anyák nyilván vannak, nem is kevesen. Olyan nők, akik mosolyogva terelgetik gyerekeiket, mindenhová időben odaérnek, fáradhatatlan optimizmussal takarítanak, mesélnek, játszanak, tortát sütnek, cuki jelmezeket varrnak, és gyertyafényes vacsorával várják az urukat. Ám mit csináljon az a nő, aki csapzottan rohangál, mert nem tudja utolérni magát, zárás előtt marja el a szupermarketben az utolsó pókemberjelmezt, és mindezek tetejébe a férjét is gyakran nyaggatja? Nos, akkor teszi a legjobbat, ha nem esik kétségbe, és megtanul nevetni magán." Egy másik, hasonló témát boncoló könyvben pedig azon a mondaton akadt meg a szemem, hogy – egy magát szintén tökéletlennek tartó anya – feltette a kérdést a fiának: - Mit szeretnél jobban, egy tökéletes vagy egy boldog anyát? A fiú gondolkodás nélkül rávágta: boldogot.
Ekkor a szerző is feltett magának is néhány nehéz kérdést. - Hogyan találhatom meg a mindennapi örömömet a feladatok káoszában? - Hogyan lehetek ismét boldog anyuka? Ezekre a kérdésre azonban nincs konkrét recept.
Anyák napi családi istentiszteletre gyűltünk össze, amikoris biztatásként szeretném elmondani, hogy a Biblia is tele volt tökéletlen anyákkal. És most csak azokról ejtenék néhány szót, akikkel az alsós hittankönyvekben vagy a gyerekbibliában is találkozunk. Éváról, aki jól ismert tette miatt kiűzetett az Édenkertből. Aztán ott van Sára, aki az unokatestvéréhez, Ábrahámhoz ment hozzá. Sokáig nem született gyermeke, ezért hatalmas kríziseket élt meg, amelyek néha meglehetősen csúnya dolgokra sarkallták őt. A sort folytatva Rebeka sem volt akárki, hiszen nem csinált titkot abból, hogy jobban szereti egyik gyermekét a másiknál, és elsőszülötte örökségét átjátszotta kedvenc fiacskájának. Meg ott van a testvérpár, Lea és Ráhel is... A két nővér ugyanazzal a férfival, Jákóbbal élt együtt. De olvashatunk Jézus családfájában Támárról is, aki az apósától, Júdától lett terhes. No meg abban is bizonyos vagyok, hogy Salamon királynak a 700 felesége és a 300 ágyasa között is akadt még jónéhány tökéletlen anya…
Érdekes könyv a Biblia. Abból a szempontból is, hogy nem a tökéletesség eszményképét akarja ránk erőltetni, hanem sokkal inkább szabadságot ad. Méghozzá a hit szabadságát. És a kegyelem szabadságát. Pál apostol ezt így fogalmazza meg: Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. (Ef 2,8)
Ez a kegyelem, sokkalta, de sokkalta nagyobb a mi elképzeléseinknél, és ezerszer befogadóbb, elfogadóbb, szeretettelibb, mint a mi saját magunk kreálta dogmáink - például - az ideális anyákról. A bibliai anyaminták messze vannak a tökéletestől. Attól meg pláne, amit mi tökéletesnek képzelünk. Olvassátok, tanulmányozzátok őket! Azért is, mert van abban valami végtelenül megnyugtató, hogy a bibliai időkben sem voltak hibátlanok sem az anyák, sem az apák, sem a gyermekek. Sőt, még a nagyszülők sem.
Viszont ezek az emberek mindannyian hittek abban, hogy olyan Uruk, olyan Istenük van, aki így is elfogadja, sőt még szereti is őket. És ez a hit, ez a kegyelemből való hit távlatokat nyitott nekik. Gyermekeket szültek, nevelték őket a legjobb tudásuk szerint, küzdöttek, és nem egyszer elbuktak. Olyanok voltak mint mi.
Csak talán a hitük volt erősebb.
Május első vasárnapján minden hitetlenkedő és tökéletlen édesanyának, édesapának, gyereknek és kedves gyülekezeti tagnak szeretném aláhúzni Pál apostol kegyelemről szóló szavait: "Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez." (Ef 2,8)
Fogadjuk el ezt az ajándékot! Fogadjuk el ezt az ajándékot is! És vegyük észre az élet kicsi és nagy csodáit! Ma is. Itt is. Otthonainkban is!
Heinrichs Eszter
(Elhangzott Ágfalván és Sorponbánfalván, 2024. május 5-én, anyáknapján, családi istentisztelen Ef 2,8 alapján.)