Szentesti tűnődések
A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát, a homály földjén lakókra világosság ragyog. 2Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, ahogyan aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadni szoktak, akiknek zsákmányt osztanak. 3Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján. 4Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz. 5Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! 6Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltő szeretete viszi véghez ezt! Ézs 9, 1-6
Van egy réges-régi fényképem, amelyen apukám nyakában ülök, és onnan szemlélem a világot. Azt, amit éppen akkor érzékeltem belőle. Azt, aki tartott, azt, aki a fényképet készítette, és azt, ami akkoriban körülvett. Az otthonomat. Legtöbbünk fiókjában - vagy valahol az emlékek mélyén - „lapulnak“ olyan képek, amik régi idők karácsonyait, és szeretett, talán már előrement embereket varázsolnak közénk. No meg valamiféle belénk égett vágyat az otthon, a melegség, a biztonság és a békesség iránt…
Hiszen tudjuk, az otthon nemcsak a négy falat és a tárgyakat jelenti, hanem, ahogyan Szabó Magda is írja, az otthon az „…menedék. Az az ember, akinek van hová - és van kihez - hazamenni, mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait.“ Vágyunk erre a helyre, vágyunk rá, még a négy falon túl is... Úgy hiszem, emiatt az ősi vágyódás miatt telnek meg ezen a szent éjszakán a templomok is...
Valami hasonlóra vágyhatott Ézsaiás próféta is, aki évszázadokkal Jézus előtt egy gyermekről beszélt, aki azért születik, hogy az uralom az ő vállán legyen. Nem a miénken és nem a földi hatalmasságokén, hanem azon a drága, törékeny kisgyermekén, aki karácsonykor világra jött, hogy aztán vállára vegye a világot. Azért, hogy nekünk jó legyen… Jobb legyen… Azért, hogy kétezer év elmúltával is megérezhessünk valamit abból a leírhatatlan békességből és otthonosság-érzésből, amire ezekben a szent napokban kivétel nélkül mindannyian vágyakozunk. Igen, vágyunk rá. Nem is tehetünk másként, hiszen “…egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!”
"Az ember nem tud mindent szavakkal, de mindent tud a szívével." (Márai Sándor) Ezért tudhatjuk, jó nekünk ma itt lenni a csodálatos, erős és örökkévaló Isten közelében. Hiszen jó ott lenni, ahol szeretettel várnak ránk, ahol otthonosan érezhetjük magunkat, ahol csodákra és titkokra lelhetünk, ahol újra és újra erőt meríthetünk... Jó ott lenni, ahol feltétel nélkül szeretnek bennünket... Méghozzá úgy, ahogy vagyunk, azért, mert vagyunk... Ma, ezen a különleges éjszakán a titkok Istene hívogat bennünket egészen közel magához, hogy mindezt átéljük.
Így szól a meghívás: “…egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz…”
Ez a karácsony éjszakáján született gyenge kis gyermek - aki három évtized múlva vállára veszi a világot - ma egészen közel jön hozzánk. Magához akar szorítani, meg akar vigasztalni minket. És vállára akarja venni mindazt, amit mi képtelenek vagyunk elhordozni.
Jó, ha tudjuk: ez a váll olyan széles, hogy mindannyian odaférünk hozzá a "csomagjainkkal" és a problémáinkkal együtt is! Ott lehetnek szeretteink is, sőt, még olyan emberek is, akiket mi - talán, vagy egészen biztosan - nem engednénk oda... És higgyük bátran: lesznek olyan áldott pillanatok is, amikor megadatik, hogy onnan, arról a széles vállról, egy másik perspektívából kukucskáljunk körbe-körbe...
Hiszen az uralom – ha néha kétségeink támadnának is – Istenünk vállán van és volt és lesz. Ez szenteste és karácsony egyik jó híre. A másik pedig az, hogy az Úrjézus mindannyiunkat magához akar ölelni, vállára akar venni. Azért, hogy jobban lássunk, és azért, hogy másként és másra is figyeljünk, mint eddig...
Heinrichs Eszter
Elhagzott 2024 Szentestéjén Sopronbánfalván és Ágfalván Ézs 9,1-6 alapján.
