Nagy-nagy örömmel adjuk hírül, hogy elkészült gyülekezeti házunk teteje. Gyönyörű lett... Hálás köszönettel tartozunk az Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságnak, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületnek és Ágfalva Önkormányzatának az anyagi támogatásért.

Úgy vagy egész nap, mint a fa a szélben.
Hajlasz vele, de nem mozdulsz el mégsem.
Egyet akarsz, de nem tudod, hogy az mi.
Addig várnod kell, egy helyben maradni.

Közben hagyni, hogy sodorjon az áram.
Táncoltasson, de ne vigyen magával.
Szabadítson meg, de még ne a testtől,
csak a csillámló, sok feleslegestől.

Hóban, hidegben, szélben... , de folytatódik a tetőfelújítás. Köszönjük! https://agfalva.lutheran.hu/node/6055

Sok minden történt az elmúlt hetekben, de az élet megy tovább... Befejeződtek a bádogosmunkák, ma - március 24-én - pedig elkezdték a cserpezést.
Örüljenek velünk, tekintsék meg fotógalériánkat! https://agfalva.lutheran.hu/node/6053

A héten Bánfalván jártam biciklis „kerítéslátogatáson“, ahol gyülekezetünk egyik oszlopos tagja, Ria "a nagy sárga veszedelemről“ mesélt, melyről nagyszüleitől hallott. A régi bánfalvi öregek - két nagy háborúval a hátuk mögött - azt jósolták unokáiknak, hogy nekik majd nem a háború, hanem a sárga veszedelem jut osztályrészül… Ria a sárga veszedelem kifejezést a Vuhanból érkezett vírus nevével,

Amint arról honlapunkon is hírt adtunk, a koronavírus terjedésének megakadályozása, illetve lassítása miatt Európa-szerte vasárnap zárva maradnak a templomok. Ágfalván és Sopronbánfalván is... Mégis szeretettel hívogatunk minden kedves gyülekezeti tagot és érdeklődőt egy közös virtuáis istentiszteletre - a televízió elé.

Pár nap alatt minden megváltozott körülöttünk. Kicsit olyan, mintha váratlanul kitört volna a háború. Vagy éppen véget ért volna, és mi még nem tudjuk, hogyan tovább... Bezártak a templomok, üresek a boltok, zárva vannak a könyvtárak, az iskolák... Ha a környező országok szigorú intézkedéseire tekintünk, egyéb korlátozások is várhatóak.

Milyen felemás érzések közt élünk,
milyen sokféle vonzások között,
pedig zuhanunk, mint a kő
egyenesen és egyértelmüen.

Hányféle szégyen és képzelt dicsőség
hálójában evickélünk, pedig
napra kellene teregetnünk
mindazt, mi rejteni való.

Az ágfalvi és bánfalvi családi istentiszteleteinken gyakorta elhangzó áldással gondolunk gyülekezeti tagjainkra.Isten óvja, védje és áldja mindannyiukat! Különös szeretettel gondolunk a betegekre, a kórházban lévőkre, a haldolklókra, az ő hozzátartozóikra, a félelmekkel és a "nemtudomhogyantovább" érzésekkel küzdőkre..., azokra, akik elveszítették munkájukat, azokra, akik létbizonytalansággal