Tobias Lorowicž: Ajándékom
legszebb és legnagyobb ajándékom
a csendesség lehetőségének felismerése volt.
meglátása annak, hogy minden rendben van
és nem függ semmi tőlem. letehetem végre
roncs képzelgéseim szikláit, amiket
én magam pakoltam vállaimra.
minden tökéletes, mert semmi sem lehetne
másképpen. hangzatossággal illethető
tudományok, csillagállások,
vagy a mélyen fekvő örökségek,
amik néha farkasszemet néznének:
mind tökéletesek. és egy teáskanálnyit kap
a porlélek is a mindenség üdvéből,