"fehér ruha"
Tizenkét év után is teljesen elvarázsolnak azok a soproni és a Sopron környéki történetek, amiket az idős emberek mesélnek. Velük beszélgetve olyan érzésem van, mintha megelevenednének a történelemkönyvek lapjai. A határmenti települések helyzetéből adódóan a 20. század szinte minden nagy eseményéről akad mifelénk egy-egy említésre méltó történet a családi legendáriumokban.
Jób 19, 25-26
"Képtelenség." Az egyik kortárs színházi társulat ezzel a címmel invitálja egy különleges alkalomra a leendő vendégeit. Azt ígéri nekik, hogy nem egy „kész“ színpadi alkotást kapnak, hanem ők is beléphetnek a színpadra, ami egy különös tér, és ahol beszéd nélkül, hangokkal, mozgással, gesztusokkal létrejön valami rendkívüli.
Jn 12,12-19
Az elmúlt évszázadokban valószínű, nem volt még rá példa, hogy egy virágvasárnapi istentisztelet elmaradt volna gyülekezetünkben. A húsvéti istentiszteletek hiányára meg még gondolni sem szeretnék... Virágvasárnap. Ágfalván is, Bánfalván is családi istentisztelet lenne. Bánfalván egy felnőttkeresztelővel.
Zsid 10,19-25
„Amikor kemény időszakon mész át, és azon tűnődsz, hogy hol van Isten, emlékezz, a tanár mindig csendben van, mialatt a tesztet írjuk.“ Kenau Reeves
Emlékeznek gyermekkoruk tesztjeire, vagy ahogyan annakidején hívtuk, témazáróira? Csukják be egy kicsit a szemüket és koncentráljanak az írásvetítő és a neoncsövek zúgására! Ugye hallják? :)
Rm 7, 22-25
A héten Bánfalván jártam biciklis „kerítéslátogatáson“, ahol gyülekezetünk egyik oszlopos tagja, Ria "a nagy sárga veszedelemről“ mesélt, melyről nagyszüleitől hallott. A régi bánfalvi öregek - két nagy háborúval a hátuk mögött - azt jósolták unokáiknak, hogy nekik majd nem a háború, hanem a sárga veszedelem jut osztályrészül… Ria a sárga veszedelem kifejezést a Vuhanból érkezett vírus nevével,
Ps 37,5
Am 73. Jahrestag des Gedenkens der Vertreibung der Menschen deutscher Kultur und Sprache aus Wandorf hören wir das Psalmwort, mit dem der damalige Pfarrer von Agendorf Dr. Lászlo Pusztai die Menschen am Zug nach Deutschland verabschiedete und zu trösten versuchte: Befiehl dem HERRN deinen Weg, vertrau ihm - er wird es fügen. Psalm 37,5
Zsolt 37,5
Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti! Zsolt 37,5
Jn.13,7
Október 5-ét írunk, és - kissé megkésve - ma tartjuk a tanévnyitó istentiszteletünket. Ma tartjuk, mert szeptember első vasárnapján még minden kis- és nagyobbacska diák, minden szülő és a legtöbb nagyszülő úgy el volt foglalva a tanévkezdés (és a bánfalvi búcsú) bonyodalmaival, hogy ezt az alkalmat lehetetlennek tűnt arra az időpontra megszervezni.
2Móz 3,12
Néhány különleges napot töltöttünk együtt. Különlegesek voltak ezek a napok, mert egy különleges kisfiúról beszélgettünk - különleges kisfiúkkal és kislányokkal. Ez utóbbiak közül legtöbben ma itt vannak, és bízom benne, hogy majd ezután is szívesen jönnek gyeremekalkalmainkra.
Lk. 9,37-45
A következő napon, amikor lejöttek a hegyről, nagy sokaság ment eléje.38És ekkor egy ember így kiáltott a sokaságból: „Mester, kérlek, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem. 39Időnként valami lélek ragadja meg, és hirtelen kiáltozni kezd, rázza őt és tajtékzik, és nehezen távozik tőle, miután meggyötörte.
