Fák, csillagok, állatok és kövek,
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Örömmel hirdetjük, hogy idén is megtartjuk gyülekezeti - napközis - táborunkat június 15-19-ig, 9-16 óra között. Nagy-nagy szeretettel várjuk a gyerkőcöket Ágfalváról, Bánfalváról és Sopronból is. Az idei tábor kicsit más lesz, mint az előző évek táborai.

Május 20-án elkezdődőtt az ágfalvi templom fa nyílászáróinak rekonstrukciója. Tekintsék meg, hogy néznek ki azok a tölgyfából készült ablakkeretek, amikhez 160 éven át nem nyúlt senki...

Kedves Hittanosok, nagy szerertettel várlak Benneteket szerdán 15 órakor Ágfalván a parókia és a templom közötti fagyizóba. Ezen a héten nem kaptok digitális anyagot, hanem találkozzunk egy fagyira! Gyertek! Eszter n.

A berlini lelkészi állásomat azért kaptam meg, mert nem volt kifestve a körmöm…  A bemutatkozó beszélgetésre a keleti városrész egy parókiáján került sor. Többen is megfordultak ott előttem. Németek, tapasztaltabbak, idősebbek, de valahogy rám esett a választás.

Erzsike, aki a helyi pszichiátriai otthon lakója, alig-alig szólal meg. Mintha nem is venne tudomást a világról, hosszú léptekkel és merev tekintettel rója napról napra ugyanazokat a köröket.

Nagy örömmel adjuk hírül, hogy május 24-én, vasárnap újra megnyitjuk templomaink ajtajait. 9 órakor Ágfalvára, 10.30-kor Sopronbánfalvára várunk szeretettel mindenkit istentiszteletre. Jó idő esetén Bánfalván a templomkertben leszünk. Mivel a járványhelyzet miatt még mindig óvatosnak kell lennünk, ezért szükséges néhány előírás:

A karantén kilencedik hetében elkezdtek hiányozni hittanosaim. Eddig is hiányzoztak, de most nagyon sokat járnak az eszemben. Mit csinálhatnak? Egész nap a gép előtt ülnek?  Hogy bírják a bezártságot? Gondolatban sokszor velem vannak.

Eddig még soha senki nem kérdezte meg tőlem Ágfalván (és Bánfalván sem) egy-egy felújítás kapcsán, hogy hová kerüljön a kapcsoló, legyen-e mozgásérzékelő világítás, milyen legyen és meddig tartson a járda... Az ilyen dolgokat mindig csak közölték velem, olyan verbális és nonverbális kifejezésekkel, amik egyértelművé tették, hogy nincs pénz... nem kell... minek... nem értek hozzá...

Meleg karokban melegedni,
Falni suttogó, drága szókat,
Jutalmazókat, csókolókat:
Milyen jó volna jónak lenni.

Buzgóságban sohsem lohadni,
Semmit se kérni, el se venni,
Nagy hűséggel mindent szeretni:
Milyen jó volna mindig adni.