Az utóbbi hetekben többen szegezték nekem ezt a kérdést: - Sok temetésed van? - Igen, sok...
Bár azt nem szokták megkérdezni, hogyan élem meg a temetéseket, leírom. Több száz szertartás után is csak azt tudom mondani, hogy mindegyik megrázó élmény. Azt hittem, idővel hozzá lehet szokni a fájdalomhoz, a könnyekhez, a lapátolás hangjához, „a hupogáshoz”... De nem...
És minden dolgok mélyén béke él
És minden tájak éjén csend lakik
S a végtelenség összhangot zenél
S örök valók csupán mély álmaink.
És minden bánat lassan béke lesz
És mindenik gyötrődés győzelem
S a kínok kínja, mely vérig sebez,
Segít túllátni a szűk életen.
Testvéreim: a boldogság örök
S e tájon mind elmúló, ami jó
S az élet, a szép, nagy processzió,
Mely indul örvény és sírok fölött,
Az égi táj felé tart csendesen
S egy stációja van: a végtelen.
Fotó: Pölcz Klaudia
Jézus elfogatásával (...) a nagy dráma tartóoszlopai egymásba omlanak. A sötétség órája ez, a zűrzavaré. Jézus és Pilátus, a tanítványok és a poroszlók, Mária és a főpapok alakja mintha egyetlen gubancba kuszálódna össze; valamiféle drámai tisztázatlanságba, melyből nincs többé kifejlet.
Kedves Gyülekezeti Tagok! Ma emlékezünk az utolsó vacsorára és az úrvacsora szereztetésére. Nagycsütörtöki istentiszteleteinket különleges módon, asztal körül ülve, igazi, pészach-hoz hasonló vacsorával szoktuk ünnepelni közösségeinkben. Ez most elmarad. És a többi templomi istentisztelet is. Ennek ellenére legyen áldott és szép ez a nagyhét mindenki számára!
Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsergessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó mágnesesség
két kíméletlen pólusa között
(lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég)
és érezni a selymes levegőt.
Úgy bomlani ki minden mozdulatból,
mint szárnycsapásból lebegő madár,
ahogy a tágas, áramló magasból
a célra tart, a zuhanásra vár.
Telítődöm a tűzzel: lebegek.
Magamban hordom saját egemet.
Fotó: Turek Miklós
Oder wie einst – bei einer Fernsehshow – können wir eine, bzw. einen unserer christlichen Schwester oder Brüder um „telefonische Hilfe“ bitten, doch länger als nur für 30 Sekunden.
Volt egy barátnőm, V.. V.-nek szakmailag minden összejött. A kisváros megbecsült tagja volt, mind tudása, mind embersége, mind a közösségépítő tevékenysége okán fürdőzött a népszerűségben. Hosszú évek után is az a kép él bennem róla legélesebben, ahogyan aprócska termetével végigvonul a városka főutcáján, és szinte mindenki mosolyogva köszön neki.
Virágvasárnap igéjével köszöntjük az olvasót: „Az Emberfiának is fel kell emeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne.” (Jn 3,14b–15)
Álmodj egy szép világot
hol a tenger a fény,
ott hol a béke az égig ér...
Álmodd,
hogy a szeretet örökké él,
a szívedben derű, és senki nem fél...
Álmodd,
hogy az álmaid valóra váljanak,
és elkerül minden,
mi szívednek fájhat.
